Kun Kálmán Alex Sanghajban tanult, sőt, a koronavírus-járvány kitörésekor még ott dolgozott. Azóta visszaköltözött Magyarországra és jelenleg Győrben dolgozik. 

– A két ország közeledésének köszönhetően számos kínai vállalat települt be az elmúlt években az országba. Elsősorban Nyíregyháza, Debrecen és Szeged környékén vannak ezek az üzemek, de térségünkben is találni olyan magyar vállalkozásokat, amelyek Kínából is importálnak – mondta el a hazai munkakeresési lehetőségekkel kapcsolatban Kun Kálmán Alex. 

– A kínai vállalatok nagyra értékelik és előnyben részesítik azokat a partnereket, kapcsolattartókat, akiknek vannak Kínában szerzett tapasztalataik. Ez nem feltétlen egyenértékű a nyelvtudással. Kollektivista kultúraként nagy hangsúlyt fektetnek a kapcsolatokra és szívesebben dolgoznak együtt olyan emberekkel, akik ismerik a gondolkodásmódjukat. 

Kun Kálmán Alex 2011-ben, a pénzügyi válság idején vágott bele a tanulásba. – Külgazdaságot tanultam és láttam, hogy Kína még a válság idején is jól teljesít. Úgy éreztem, üzleti lehetőségek szempontjából érdemes lenne több időt fordítanom az ország megismerésére. Ezt követte hazánk keleti nyitása. A két ország folyamatos közeledése még motiváltabbá tett a tanulmányaimban. A nyelvtanulás terén a nyelvtan és a beszéd része számomra nem tűnt olyan nehéznek, ellenben az olvasás és az írás elsajátítása sok munkát igényel. De a legtöbb kínai cég nem kéri a nyelvtudást. Viszont a tárgyalás és a kommunikáció terén is komoly eltérések vannak a két ország között, ha ezeket ismerjük és tiszteletben tartjuk, az nagy előny. Az ország nagyobb vármegyeszékhelyein már található Konfuciusz Intézet, amely segíti a nyelv és a kultúra megismerését. Véleményem szerint ez Győrből hiányzik. 

A Tongji Egyetem egy magyarországi öregdiák-közösség létrehozásán dolgozik, amelyben egykori tanulójukként Kun Kálmán Alex segítségét is kérték.– Több kínai egyetem is igyekszik újra felvenni a kapcsolatot korábbi magyar tanulóival, sőt, Kínában belföldön is egyre többet népszerűsítik Magyarországot, például a médiában kint élő magyarokat kérdeznek meg bizonyos kérdésekben.